MAGYAR SPORTL�

forr�s: www.lovasok.hu
A magyar sportl� a magyarorsz�gi Mez�hegyesi Megyei M�ntelepen teny�sztett�k ki. K�l�nb�z� magyar l�fajt�k v�logat�sa (Kisb�ri f�lv�r, Gidran, Furioso North Star �s Nonius), �s keresztez�se sor�n keletkezett ez a fajta ("melegv�r� sportl�"), Holsteiner, Hannoverian, �s a Dutch warmblood fajt�k mint�j�ra. A m�ntelep k�pes volt olyan melegv�r� lovakat teny�szteni, amelyek k�pesek voltak mindenre amire a modern sportlovak: d�jlovagl�s, d�jugrat�s, eventing �s combined driving. A h�resebb nemzetk�zi versenyz�k (mint p�ld�ul Randi: John Whitaker lovas) sok versenyt megnyertek m�r, t�bbek k�z�tt Gottemberg-ben, Valkensward-ban, Dublin-ban, Monterrey-ben �s P�rizsban is. Heritage Poker (Marcus Beerbam lovas) megnyerte a Volvo vil�gbajnoks�got. A fajta kialakul�sa: 1958-62 k�z�tt a magyar mez�gazdas�g szerkezet�ben d�nt� jelent�s�g� v�ltoz�s zajlott le. Az addig alapvet�en kisparaszti gazdas�gokra alapozott mez�gazdas�gi termel�s nagy�zemiv� v�lt, ami igen nagy-m�rt�k� l�tsz�mcs�kkent�st eredm�nyezett. Ezzel egyidej�leg megfogalmaz�dott a megmarad� l�-�llom�ny �jszer� hasznos�t�s�nak ig�nye, a sport, els�sorban a d�jugrat�s eredm�nyess�g�nek n�vel�se c�lj�b�l. Fenti c�lnak �rdek�ben Mez�hegyesr�l az ott kialakult hagyom�nyos fajt�k (n�niusz, gidr�n, furioso-north star) t�rzs�llom�ny�t m�s m�nesekbe telep�tett�k �t, �s Mez�hegyesen vegyes sz�rmaz�s�, de t�lnyom�r�szt a sportban kipr�b�lt kanc�kb�l egy �j sportl� m�nest alap�tottak. Ezeket a kanc�kat f�k�nt hannoveri, holsteini �s angol teliv�r m�nekkel fedeztett�k. A 70-es, majd 80-as �vekben egyre t�bb n�met, majd holland, belga �s francia import m�n ker�lt a magyar sportl�teny�szt�sbe, s m�ra m�r elmondhat�, hogy szinte valamennyi Eur�p�ban elismert sportl� vonal k�pvisel�i megtal�lhat�ak a magyar sportl� �llom�nyban. A magyar sportl� fajta a hagyom�nyos magyar fajt�knak a nyugat-eur�pai sportl� fajt�kkal folytatott fajta�talak�t� keresztez�s�nek eredm�nye. Tulajdons�gai: A sz�les genetikai variancia ellen�re az �llom�ny k�llemileg viszonylag egys�ges, hiszen a felhaszn�lt fajt�k teny�szc�lja is hasonl�. A k�v�natos egyedekre jellemz� k�llemi alakul�s a nagy r�ma, a testt�meggel ar�nyos, egyenes fej, sz�les homlok �s tark�, k�z�pmagasan magasan illesztett, hossz�, j�l �velt nyak, elmos�dott baltav�g�s, hosszan h�tbany�l� k�z�pmagas mar, k�zepes hossz�s�g�, de j�l izmolt h�t, r�vid, feszes �gy�k, terjedelmes far, el�g m�ly, k�zepesen dong�s mellkas, terjedelmes iz�letek, t�bb�-kev�sb� szab�lyos l�bszerkezet. Gyakori hiba a standardn�l kisebb marmagass�g, a nem el�g nemes fej, a laza csontalap, a nem el�g terjedelmes cs�nk, a l�bszerkezetbeli hib�k, a k�v�natosn�l kevesebb mozg�s. Nagyon szigor� teny�szt�s biztos�tja a fajta saj�toss�gainak meg�rz�s�t: minden teny�sz�llatra odafigyelnek,minden l� enged�lyezett vagy k�pes�tett a teny�szt�k bizotts�ga �ltal, valamint sportl�i min�s�t�ssel is rendelkezni�k kell. Valamennyi kanc�t a m�nesk�nyvbe ker�l�s el�tt k�llemileg min�s�tik, �s csak a legal�bb 50 pontot el�rtek ker�lhetnek a m�nesk�nybe val� felv�telre. M�nekn�l a teny�szt�sbe v�tel hat�ra 75 pont.