MAGYAR SPORTLÓ

forrás: www.lovasok.hu
A magyar sportló a magyarországi Mezőhegyesi Megyei Méntelepen tenyésztették ki. Különböző magyar lófajták válogatása (Kisbéri félvér, Gidran, Furioso North Star és Nonius), és keresztezése során keletkezett ez a fajta ("melegvérű sportló"), Holsteiner, Hannoverian, és a Dutch warmblood fajták mintájára. A méntelep képes volt olyan melegvérű lovakat tenyészteni, amelyek képesek voltak mindenre amire a modern sportlovak: díjlovaglás, díjugratás, eventing és combined driving. A híresebb nemzetközi versenyzők (mint például Randi: John Whitaker lovas) sok versenyt megnyertek már, többek között Gottemberg-ben, Valkensward-ban, Dublin-ban, Monterrey-ben és Párizsban is. Heritage Poker (Marcus Beerbam lovas) megnyerte a Volvo világbajnokságot. A fajta kialakulása: 1958-62 között a magyar mezőgazdaság szerkezetében döntő jelentőségű változás zajlott le. Az addig alapvetően kisparaszti gazdaságokra alapozott mezőgazdasági termelés nagyüzemivé vált, ami igen nagy-mértékű létszámcsökkentést eredményezett. Ezzel egyidejűleg megfogalmazódott a megmaradó ló-állomány újszerű hasznosításának igénye, a sport, elsősorban a díjugratás eredményességének növelése céljából. Fenti célnak érdekében Mezőhegyesről az ott kialakult hagyományos fajták (nóniusz, gidrán, furioso-north star) törzsállományát más ménesekbe telepítették át, és Mezőhegyesen vegyes származású, de túlnyomórészt a sportban kipróbált kancákból egy új sportló ménest alapítottak. Ezeket a kancákat főként hannoveri, holsteini és angol telivér ménekkel fedeztették. A 70-es, majd 80-as években egyre több német, majd holland, belga és francia import mén került a magyar sportlótenyésztésbe, s mára már elmondható, hogy szinte valamennyi Európában elismert sportló vonal képviselői megtalálhatóak a magyar sportló állományban. A magyar sportló fajta a hagyományos magyar fajtáknak a nyugat-európai sportló fajtákkal folytatott fajtaátalakító keresztezésének eredménye. Tulajdonságai: A széles genetikai variancia ellenére az állomány küllemileg viszonylag egységes, hiszen a felhasznált fajták tenyészcélja is hasonló. A kívánatos egyedekre jellemző küllemi alakulás a nagy ráma, a testtömeggel arányos, egyenes fej, széles homlok és tarkó, középmagasan magasan illesztett, hosszú, jól ívelt nyak, elmosódott baltavágás, hosszan hátbanyúló középmagas mar, közepes hosszúságú, de jól izmolt hát, rövid, feszes ágyék, terjedelmes far, elég mély, közepesen dongás mellkas, terjedelmes izületek, többé-kevésbé szabályos lábszerkezet. Gyakori hiba a standardnál kisebb marmagasság, a nem elég nemes fej, a laza csontalap, a nem elég terjedelmes csánk, a lábszerkezetbeli hibák, a kívánatosnál kevesebb mozgás. Nagyon szigorú tenyésztés biztosítja a fajta sajátosságainak megőrzését: minden tenyészállatra odafigyelnek,minden ló engedélyezett vagy képesített a tenyésztők bizottsága által, valamint sportlói minősítéssel is rendelkezniük kell. Valamennyi kancát a méneskönyvbe kerülés előtt küllemileg minősítik, és csak a legalább 50 pontot elértek kerülhetnek a méneskönybe való felvételre. Méneknél a tenyésztésbe vétel határa 75 pont.